Szeptember 15., hétfő reggel 8 óra - Ethel csörget a telefonomon, ideje indulni, ugyanis fél 9-kor indul a felvonulás San Salvador legforgalmasabb utcáin, Közép-Amerika 187 éves függetlenségét ünnepelni. A Jorge “Mágico” González Stadion közelében még volt némi parkolóhely, de az utcákat már ellepték az emberek, ugyanis tíz perc múlva már közeledett a tanulók felvonulása - minden iskola külön produkciójával és állatszimbólumával: tigris, skorpió, krokodil avagy mókus.
Hamarosan rákezdett az első rezesbanda, elegáns díszöltözetben, fegyelmezetten menetelve a 35 fokban, nehéz hangszereiket cipelve. Zenéjük ereje Salvador büszkeségét éreztette. Utánuk a csinos mazsorettes lányok következtek, majd a 135 méteres kék-fehér-kék zászló, az elbűvölő és lelkes táncos párok, valamint a reggaeton zene és akrobatikus táncprodukciók, ami szinte már nemzeti zenévé nőtte ki magát Salvadorban.
Az alkalmi árusok mindeközben vizet és gyümölcsöt, tipikus ételeket kínálgattak.
Ezt követően a stadion felé vettük utunkat, ami viszont már megtelt, így az emberek pedig lassan kezdtek szétszéledni az utcákon.
San Salvador egyik legnagyobb tömegeseménye számomra is nagy élmény volt, hamarosan elkezdem a salvadori néptáncóráimat, azt hiszem!
English - Español

